A ráfordításhoz, termelékenységhez viszonyított bérköltségek csökkentése,
A munkafolyamatok ellenőrzése, az ellenőrzés fokozása.
Tisztességes bérek és járandóságok,
Biztonságos megélhetés és egészséges munkakörnyezet, stb.
Bevezető gondolatok

Térségünkre mindig jellemző volt a munkahely és a települések közötti ingázás, ami nagyban befolyásolta a régió életét. Nagy izgalommal töltötte el a környék lakosságát az a hír, amikor tudomásukra jutott, hogy Bükkábrány területén és környékén a szóbeszédek beigazolódni látszottak abban, hogy ezen a területen nagy kiterjedésű lignit szénvagyon található. Ebből azt a következtetést vonta le a régió lakossága, hogy munkahely-teremtési lehetőség fog adódni. Az 1980-as évek elején a gazdasági mutatók és az energia politika indokolttá tette, hogy 1985-ben térségünkben megnyitásra kerüljön ez a külfejtéses lignitbázisra épülő bánya, Mátraaljai Szénbányák Bükkábrányi Külfejtéses Bányaüzem néven. Így 1985. augusztus 28-án felszínre került az első tonna szén.

Kormányzati döntés következtében a Bükkábrányi Bányaüzem is beintegrálódott.
Így jött létre 1993. április 1-én a visontai, a bükkábrányi szénbányák, valamint az akkor még különálló Mátrai Hőerőmű (Gagarin) összevonásaként a Mátrai Erőmű Részvénytársaság.
Ezzel egy időben ill. a létszámnövekedéssel megalakult üzemünknél egy érdekképviselet. Mi a Bányaipari Dolgozók Szövetségéhez tartozunk. Ez a szövetség magában is egy régi patinás szervezet, mivel 1903. december 26-27-én alakult. Erejét többször próbálták vitatni, eredménytelenül.
A ME. Rt. az országosan is elismert nagy múltra visszatekintő szakszervezethez (BDSZ-hez) csatlakozott és így tagszakszervezetté vált. A fejlődéssel és a létszám egyidejű növekedésével érdekképviseletünk a taglétszámát növelni tudta. Ez köszönhető annak is, hogy szakszervezetünk, munkavállalóink érdekeit folyamatosan meg tudta védeni a munkáltatói érdekekkel szemben, ha az sértette a törvényi előírásokat.
Mottó:

Szakszervezeti tisztséget csak az vállaljon, akiben erre hivatásérzet van. Aki önzetlenül tud élni a tagságért, együtt érez annak gondjával, bajával és örömével.
Akiben határtalan emberszeretet él. Egyszóval, a munkavállalóknak szolgája és nem ura akar lenni.
Újdonságok a honlapon az Információk és a Fotóalbum menü alatt...
BÜKKÁBRÁNYI BÁNYÁSZ SZAKSZERVEZET
Szervezetünk életéből

Szervezetünknél rendszeressé tettük a Szakszervezeti Bizottsági üléseket, ami azt jelenti számukra, hogy minden hónapban a bizottság tagjai összeülnek és az aktuális szervezetpolitikai kérdéseket, valamint a munkáltatói intézkedéseket, ami a munkavállalókat érinti, megvitatják, és döntéseket hoznak, amit a munkáltató képviselői felé jeleznek és ezekben a kérdésekben döntések születnek.
A munkáltató által megküldött ill. kiadott írásos anyagok, melyek a munkáltatói előterjesztéseket és intézkedéseket tartalmazzák, minden esetben a bizottság tagjai számára a másolati példányok kiadásra kerülnek.                                                                                                                                             
Az üléseken elhangzottakról jegyzőkönyv készül, mely minden esetben kiadásra kerül a bizottság tagjai részére.
A bizottság döntése értelmében tagságunk információáramlás érdekében, /ami az aktuális kérdésekkel, munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatos/ a minél gyorsabb és hatékonyabb tájékoztatás végett, rendszeressé tette a Bizalmi Testületi üléseket, amit negyedéves periódusban határozott meg.
Létszámpolitika

Sajnos a privatizációk folytán tagságunk a munkahelyek megszűnésével csökkent. Egyre többször lehetett hallani, hogy nem nyereséges a bányászat, veszteséges a gazdaságnak. Nagyon sok erőfeszítésbe került és kerül a mai napig is a munkahelyekért folyó harc, azok megőrzése. Sokszor bizonyítottuk, van létjogosultsága a szénbázison alapuló erőműveknek. Egyre zárták-zárják be a bányákat. Csak erős központtal lehet eredményeket elérni.
Mátrának az elődje régebbre tekint vissza. Kezdetben Petőfibánya üzemelt, mégpedig a 10 és a 11-es akna. Ez még a háború előtt kezdte a termelést. Később az 1960-as évek vége felé alakult ki a külfejtés Visontán. Ez vette át a bányászatot. Tehát nálunk hagyománya és története van a bányászatnak, az összefogásnak. Szakszervezeti mozgalom a bányászatban nagyon erős összetartó erő, mivel szakmából adódóan az összefogás, egymásrautaltság a fő szempont. Visontán is érvényesül ez a megállapítás.
A mi üzemünk nem rendelkezik olyan, múlttal, mint az anyavállalat. Tehát ebből is látszik, fiatal üzemről van szó. Üzemünk mikor beindult, a környékbeli munkahelyekről toborozták a munkatársakat. Ezek a munkavállalók többségében a Termelő Szövetkezetekből kerültek ki. Nem rendelkeztek azokkal a hagyományokkal, mint a régi bányász kolóniák, ezért nagyon nehéz volt, és mai napig nehéz meggyőzni őket a szakszervezet jelentőségéről.
Az a megfogalmazás miszerint a szakszervezeti munka nagyon fontos szegmense a munkavállalói érdekérvényesítésnek, csak kollektív gondolkodással tölthető be.
Sajnos az emberekkel ezt nehezen lehet megértetni. Nálunk a privatizáció folytán külföldiek vásárolták meg a többségi tulajdont.
Ebből következik a tulajdonosi - munkáltatói - elvárások és célok:




A munkavállaló érdekeltsége, célja:




Részvénytársaságunknál folyamatos létszámvesztés következett be.
Okai a tulajdonosi viszonyok átalakulásában és a piaci részesedés arányaiban keresendők, mivel egy üzem csak akkor tud fennmaradni, ha nyereségesen tud gazdálkodni. Érdekképviseletünk számára ez nagy kihívást jelentett és jelent ma is, mivel régiónkat érzékenyen érinti a munkanélküliség. Országosan is egy kiemelt megyének számítunk a munkanélküliségi ráta tekintetében.
A hullámzó taglétszám oka a következő: érdekképviseletünknek sikerült elérni a munkáltatónál, hogy akik betöltötték az 57 éves kort, azok nyugdíjba vonulhattak. A nyugdíjba vonult munkavállalók nagy többsége szakszervezetünk tagjai voltak és a megérdemelt pihenésüket biztosító nyugdíjazással az aktív szakszervezeti tagságuk megszűnt. Mivel új felvétel csak kis mértékben következett be, így lehetőségünk sem volt arra, hogy a taglétszámunkat oly arányokba növekedjen, mint amilyen arányba az csökkent. Ezzel nem szeretnénk a felelősségünket kisebbíteni az irányban, hogy nem lehet növelni a szakszervezeti tagjaink számát, mert hatékonyabb szervezéssel és munkával biztos, hogy a szakszervezeten kívüli munkavállalóink közül is több kollégát lehetne meggyőzni jelentőségéről.

Érdekképviseleten kívüli munkavállalóinknak is meg kellene érteni, hogy csak egy erős és nagy létszámmal bíró munkavállalói érdekeket képviselő szakszervezettel lehet hatékonyan fellépni a munkáltatóval szemben a jogos érdekek elérésére. Egy kis létszámú szervezetséggel hatékony munkát nem lehet elérni.